Palazzo Pitti
A Pitti-palota kicsit kilóg a sorból, hiszen így, mint Pitti-palota nincs túl sok jelentősége a látogatásának. Mivel azonban ezen a néven vált világhíressé – valószínűleg könnyű kiejthetősége miatt is – feltétlenül így tartottam fontosnak a második helyre tenni a nevezetességek között. Nem árt ugyanis tisztázni, mit is “takar” a Pitti-palota…, hogy micsoda hihetetlenül gazdag kultúrális kínálat rejtőzik e név mögött. És ha így nézzük a “súlyát”, akkor máris nem kérdés, miért kap ilyen előkelő helyet a firenzei nevezetességek felsorolásában. Természetesen a Pittiben helyet kapó galériákat, múzeumokat külön-külön sorbaveszem, hogy részletesebben is bemutassam őket. Viszont tájékozódási szempontból, és a városlátogatás stratégiai szervezésének szempontjából is érdemes először tisztázni, hol van a Pitti-palota, hogy érhetjük el a legkönnyebben, és mi mindent találunk itt.
A Palazzo Pitti az eredeti nevét őrizte meg a hosszú évszázadok alatt, amely egyszerűen szólva: nagyon furcsa, ismerve “hányatott” sorsát. Az építtetője, Luca Pitti ugyanis komoly riválisa volt a Medici családnak, és monumentális erővel kívánta nyílvánvalóvá tenni fölényét velük szemben, amikor leendő palotáját “megálmodta”. A konkrét terveket – igazából némi homály fedi – hogy Brunelleschire, vagy Leon Battista Albertire bízta. A legenda szerint előbbi terveit maga I.Cosimo is visszautasította, mondván, túlságosan nagy, és rosszindulatú irígységet provokáló. Egyszerű, datálási adatok is szólnak az ellen, hogy valóban Brunelleschi tervei képeznék a Pitti alapjait, hivatalosan egy követője, Luca Fancelli az építész neve. A rivalizálási szándék olyan, nem túl szakmai igényeket támasztott az építész felé: mint pl. a Pitti-palota ablakai nagyobbak kell legyenek, mint a Medici rezidencia főbejárati kapuja, vagy hogy a belső udvarban elférjen Firenze akkori legnagyobb palotája, a Palazzo Strozzi (hisz más nemesi családok is részt vettek a mániákus versengésben…)
A sors fintora, hogy végül a Pitti família nem tudta finanszírozni az építkezés befejezését, és a Medicieknek kellett azt eladnia. I. Cosimo ezután rendelte meg Vasaritól a híres folyosót (Corridoio Vasariano), amely az Arno folyón is átkelve, a munkahelyet (Palazzo Vecchio és Uffizi) hozta közvetlen összeköttetésbe az új családi rezidenciával. A palota vevője igazából I. Cosimo felesége, aki komoly tüdőbetegsége miatt jobbnak látta a zsúfolt belvárosi negyeden kívül tölteni a napjait. Neki is köszönhető, ha ebben az időszakban komoly fejlődésnek indul a folyó túloldala, az Oltrarno, ahol mai szóval divatot teremtett a kor legfontosabb úrnője, hisz természetesen nem maradhattak hátra az építkezésben a magukra valamit is adó firenzei dámák sem.
A Palazzo Pitti az évszázadok folyamán a Medicieknek, majd később a Lorena dinasztiának köszönhetően is folyamatosan bővül. A palota kertjének eredeti terveit pl. egy belső amfiteátrum is gazdagítja idővel, és hosszú évszázadok kertépítésének eredménye a ma látható Boboli-kert, amely az olasz reneszánsz kertépítés egyik legszebb példája. A Pitti-palotában Napóleon is megszállt egy időre, majd az olasz egyesítés éveiben, amikor Firenze fővárossá vált, az uralkodó Savoia család rezidenciája lett.
A Palazzo Pitti ma egy igen gazdag, és sokszínű kultúrális komplexum. Helyet ad a világhíres képtárnak, ez a Galleria Palatina, vagy Pitti Képtár. A gyűjtemény elsősorban a Mediciektől maradt hátra, kiállítótermekként azonban a Lorenák kezdték használni a palota egyes reprezentatív helyiségeit. Raffaello, Tiziano, Caravaggio, Rubens, Pietro da Cortona, és számos más reneszánsz, és XVII. századi művész alkotásai láthatók a falakon, hosszú sorokban felfüggesztve. Látogathatók az egykori uralkodói rezidencia egyes lakóterei, termei, szobái is, több évszázadon is átnyúló eredeti berendezésekkel (appartamenti monumentali).
Helyet kapott a Pittiben a Galleria d’Arte Moderna, azaz a Modern Művészetek Múzeuma is, amely – akármilyen furcsa egy reneszánsz városban – az egyik leglátogatottabb galériája Firenzének. 30 kiállítótermében elsősorban olasz – de más nemzetiségű – szobrok és képek láthatók a XVIII. század végétől nagyjából az Első Világháború időszakáig.
Speciálisabb múzeumai a Museo degli Argenti (Ezüstmúzeum), amely elsősorban a Medici dinasztia hihetetlen gazdagságáról tesz tanúbizonyságot. A Galleria del Costume, az olasz divat legjelentősebb kiállítóhelye egészen a XVIII. századtól. A Museo delle Porcellane (Porcelánmúzeum) a palotában székelő összes család étkészleteit, dísztárgyait gyűjti egybe és mutatja be az érdekelteknek a Boboli-kert tetején. A Museo delle Carrozze (Kocsimúzeum) egyenlőre végleges kiállítóhely hiányában zárva tart, nem látogatható. Végül természetesen körbejárható, és bizony nagyon kedvelt célpontja a városba látogató túrista tömegeknek a híres Boboli-kert, az eredeti nevén Giardino di Boboli.
A Pitti-palota pontos címe: 50125 – Firenze, piazza Pitti, 1. Az Oltrarnón nem lehetetlen a parkolás. Ha tehát valaki a városon kívülről érkezik, és kimondottan a Pitti-palota múzeumainak a kedvéért, nyugodtan ajánlhatom az Arno mentén a megközelítését a Ponte Vecchio irányában. A folyó mentén a mellékutcákban bőven vannak parkolóhelyek, akármilyen hihetetlen, fehér felfestéssel is, tehát ingyenesen. Jómagam – ugyan nem nyári főszezonban – de még hétvégén is találtam itt parkolóhelyet, ahonnan pár perc sétával máris a Ponte Vecchióhoz értem. A hídtól a kézművesek utcáján szintén pár perc sétával lehet a Pittihez érni. Aki azonban vonattal érkezik, az a Santa Maria Novellától kb. 20-30 perces sétával a belvároson, majd szintén a hídon át ér a palotához. A Pitti-palotánál van megállója a Hop on – Hop off túristabuszoknak is, ugyan a térre természetesen nem kanyarodik be, de a palota jobb szárnya mögött (a jegypénztárak oldalán), pár lépésre, egy bár előtt találjuk a buszmegállót. Megállnak itt más, városi tömegközlekedési járatok is, amelyekkel a külsőbb városi nevezetességek, vagy pl. a Michelangelo tér is megközelíthetők.
A Pitti-palota nyitvatartását a fentebb felsorolt egyes múzeumok bemutatásánál érdemes részleteznem, és az egyes jegyárakat, és jegykombinációkat is ezeknél írom le. Fontos tudni ugyanis, hogy az egyes múzeumok azonos székhelyüknek köszönhetően, többféle kombinációban is látogathatók, tehát ha több mindent is megnéznénk, érdemes azonnal kombinált jegyet venni. Ez is jó példája tehát annak, hogy a városlátogató programokat fontos előre megtervezni, eldönteni, mennyi időt szánunk a múzeumlátogatásokra; sokat spórolhatunk ilyen módon. A Pitti egyes múzeumai tehát bővebben a következő oldalakon…