Autós barangolások

AUTÓS BARANGOLÁSOK

Az “autós” része a címnek persze nem kötelező… bár nem kevés kilómétert raktam össze ezen az oldalon, de ez nem zárja ki, hogy az edzettebbek akár kerékpárral is belevágjanak, akár csak egy-egy részébe is az ajánlott útvonalaknak. Az is megoldás lehet, – sokan csinálják – hogy a kerékpárt magunkkal visszük, és az autós kirándulás kisebb szakaszait színesítjük néhány órás kerekezéssel. Ennél többet nem is kívánok beleszólni, mindenkinek a kedvére és igényeire bízom, mi módon vág neki a kilómétereknek. A lényeg, hogy minél többet barangoljunk ebben a csodaszép tartományban! Egy nagyon fontos gyakorlati tudnivaló: ne feledjük, Toszkána dombvidék! Rengeteg kanyarral, emelkedővel, szerpentinnel… a Google Maps által kalkulált idők sosem valósak, ha nem akarunk nagyon “megcsúszni”, minimum a duplájával számoljunk! Csak egy példát mondok: a tengerpartról (Cecinából) Volterrába felkanyarogni szükséges egy óra, az alig 35 km-es útra.

TOSZKÁN DOMBVIDÉK

A toszkán dombvidéken érdemes néha csak úgy elveszni… cél nélkül barangolni, meg-megállni, élvezni a panorámát, a színeket, az illatokat, feltöltődni a látvánnyal. Feledhetetlen képeket fog elraktározni az agyunk, így lehet hazavinni a legszebb emlékeket (azért persze a fényképezőgépet se feledjük otthon!!). Akárhol foglaltunk is szállást a tartományban, a közeli környék alkalmas lesz az ilyen barangolásra. Az általam javasolt tourok ennél valamivel többet nyújtanak: állomásokat, ahol az autós barangolást egy hosszabb-rövidebb sétával is érdemes megszakítani a településeken. Véssük jól az eszünkbe: Toszkánában lehetetlen egy (két, három, tíz…) nyaralás alkalmával minden szépséget felfedezni! Nekem ez 20 év alatt sem sikerült még… de ez senkinek ne szegje a kedvét! Szépen, lassan… pl. a következő tourokat sorra véve:

PISAI DOMBSÁG

Javasolt útvonal: Castellina Marittima – Casciana Terme – Lari – Crespina – Orciano Pisano – Pomaia – Rosignano Marittimo

Castellina Marittima – a középkori eredetű település nagy részét egy XIX. századi földrengés lerombolta, így ma már “modern” külsővel, és lenyűgöző tengeri panorámával várja az utazókat a dombtetőn. Látogatásra érdemes – a téma kedvelőinek… – az Alabástrom Múzeum – Ecomuseo dell’Alabastro, ahol az alabástrombányászat legősibb, etruszk időszaka is megismerhető. A Pisai-dombság szívén áthatolva érkezünk Casciana Termébe, amely termálváros 1200 éve. Ha fürdőzni nem is tervezünk, feltétlenül vessünk egy pillantást klasszicista, monumentális bejáratára! Lari középkori erődítménye – bármilyen irányból is érkezzünk – mint a mágnes, már messziről vonzza a tekintetet, és az autónkat… kénytelenek vagyunk megállni. Lari azután válik jelentőssé a toszkán történelemben, hogy Firenze “bekebelezi” Pisát, és területét helytartóságokra osztja fel. A sétát az erődített kastély területén – amely ezt a prosperáló időszakot idézi –  nem fogjuk megbánni, még ha komoly emelkedőt kell is leküzdenünk. Crespina felé haladva több ponton is felbukkannak a dombok közt fényűző, reneszánsz kori, úri villák. Az egyik leglátványosabb a Belvedere nevű, amelynek aprócska oratóriumát 2019-ben adták át a restaurátorok. Nem látogathatók, de egy autós barangolás során a villa és oratórium, és a szomszédságukból nyíló panoráma a Pisai-dombságra megérnek egy megállót. Az 1846-os nagy földrengés legnagyobb károsultja Orciano Pisano települése volt, így sajnos középkori atmoszférájából mára nem sokat őrzött meg. Az úton kanyarogva viszont csodás panorámafotókat készíthetünk a dombvidékre. Az utolsó “állomás”, Rosignano Marittimo előtt a buddhizmus tisztelői tehetnek egy kitérőt Pomaia felé, ahol Olaszország – és Európa – egyik legfontosabb buddhista központja nőtte ki magát. Rosignano Marittimo látogatásához újra dombtetőre kanyargunk, de ez már az utolsó, mielőtt a tengerpartra érnénk. Ezredforduló (az első…) körüli erődítménye messziről dominálja a vidéket: háta mögött az utolsó – vagy első, csak nézőpont kérdése – hangulatos lankák, előtte pedig az Etruszk Riviéra hullámzó partvidéke. Egy finom fagyi, egy jó vacsora… valami okot mindenképp találjunk egy rövid sétára a településen!

TEATRO DEL SILENZIO

Javasolt útvonal: Montecatini Val di Cecina – Orciatico – Lajatico – Peccioli

Nem hosszú kirándulás, alig 30 km, persze nem számítva, hogy honnan érkezünk. Leginkább a Volterra-tengerpart közötti területen nyaralóknak javaslom, ill. természetesen a Bocelli rajongóknak, akárhol legyen is a szállásuk. Montecatini Val di Cecina – a messzi középkorban fontos városközpont – vidéke gazdag rézbányáiról vált híressé, melyet már az etruszkok felfedeztek és felhasználtak. A bánya ma múzeumpark (Museo delle Miniere), látogatható csütörtöktől-vasárnapig, és a település is megér egy hangulatos sétát. Szép panorámaút vezet innen Orciatico felé, amely 313 m magas domb tetejére épült. Történelmi központját a közelmúltra sikerült teljesen restaurálni, a kilátás a környező erdőkre, a Valdera dombjaira és a Pisano-hegyre csodálatos, mindenképp érdemes egy sétát tenni. A természeti túrák kedvelői Orciaticóból egy jó kis trekkinget is betervezhetnek,  (kb. fél óra) amennyiben kíváncsiak a szén-dioxid gázfeltörésekre, azaz mofettára. No nem olyan komoly, mint pl. a parádfürdői, ráadásul a vízfolyás, amely alól feltörnek, felforralva a patak vizét, a nyári nagy melegben sokszor ki is szárad, jelentősen rontva a látványt… de az erdei sétára éhes túrázókat talán ez nem is zavarja. A hely jól ki van táblázva, Lajatico felé elindulva, az út mentén találjuk a “mofeta di Borboi” feliratú táblát, innen kb. negyedórás séta. Lajatico és Andrea Bocelli neve összenőttek a Csend Színházának (Teatro del Silenzio) köszönhetően. Elgondolkodtató, hogy ennek az önmagában is mesés vidéknek valóban szüksége van-, volt-e Bocellire, hogy az egész világon elismerjék?! Valószínűleg nem… de egy “nagykövet” minden szép helynek jól jön. Bízzunk benne, hogy az énekes vidéke megmarad olyan békésnek és csendesnek, amitől számunkra és számára is oly különleges! Tipikus, toszkán ciprusos úton haladunk Peccioli felé, ahol kénytelenek leszünk megállni, ha gyerekek vannak velünk… Őket valószínűleg csak azzal az ígérettel tudtuk egész nap magunkkal rángatni, hogy a nap végén dinoszauruszokat láthatnak… Zárjuk tehát a napot az Őskori Parkkal (Parco Preistorico), hogy máskor is legyen kedvük egész nap toszkán panorámát csodálni! Aki gyerek nélkül érkezik, annak érdemes a – sokadik – középkori borgóba is besétálni, és az első vendéglőben egy kiváló vaddisznóragus pappardellét vacsorázni.

AZ ALABÁSTROM VIDÉKE

Javasolt útvonal: Volterra – Casole d’Elsa – Colle di Val d’Elsa – San Gimignano – Certaldo

Ebben az itinerben több olyan város is van, amely sokkal fontosabb annál, mintsem csak egy gyors sétára ítéljük: San Gimignano és Volterra. Tehát első körben mindenképp azt javaslom: akinek van ideje, keressen meg, és vegyen részt velem egy izgalmas Volterra – San Gimignano touron! Ha mégsem, a tourok leírásánál mindenki megtalálja a részleteket a két város önálló felfedezésére. Volterrából csodás panorámaút kanyarog Casole d’Elsa felé, amely már messziről, meggyőzően dominálja a környező dombvidéket. Museo della Collegiata nevű múzeumát azoknak ajánlom látogatásra, akik szeretnek “új, ismeretlen” művészeket felfedezni: ilyen lehet sokaknak a reneszánsz Alessandro Casolani, a város szülöttje. Colle di Val d’Elsa történelmi városnegyedét ma modern város veszi körül, amelyből meredek sziklafal tetején emelkednek ki a középkori épületek. A látvány lenyűgöző, az autót vezető sofőrnek alaposan észnél kell lennie, hogy ne csússzon ki a kanyarokból a látvány hatása alatt! A sziklafal lábánál bőven vannak parkolóhelyek, mindenképp érdemes megállni egy sétára! San Gimignano után még feltétlenül maradjon idő az aprócska Certaldo borgójára, Boccaccio – a Dekameron írójának – szülővárosára! A dombtetőn fekvő óvárosba fogaskerekűvel is felmehetünk (nagyon kevés parkolóhely van fent…), ehhez a völgyben, a modern Certaldóban, a piazza Boccaccio nevű tér közelében kell az autót leparkolni. A középkori városi önkormányzat székhelye, a Palazzo Pretorio látogatásra érdemes, és kellemes vendéglőket is találunk az óvárosban vacsoraidőre.

A GŐZÖLGŐ DOMBVIDÉK

Javasolt útvonal: Querceto – Montegemoli – San Dalmazio – Montecerboli – Larderello – Serrazzano – Canneto

A tour egyetlen állomása sem fontos, ismert város, mind csak amolyan jelentéktelen, aprócska falu, ódon kastély, borgo… nekem azonban meggyőződésem: ezek képviselik Toscana lelkét. Egyikben sincs kihagyhatatlan múzeum, képtár, gazdag katedrális. Csak hangulatos szegletek, szűk sikátorok, omladozó vártornyok, intim kápolnák: régi, gazdagabb idők tanúi, a mágikus múltú Toszkána. Quercetóba, a reneszánsz gyökerű, firenzei Ginori család kastélyába a Volterra közeli Ponteginori településről kanyarodik el az erdei út. A máig is élő faluban a toszkán utazás legszebb panorámái várják a fotózás szerelmeseit. Montegemoli híres kenyérsütője máig őrzi az évszázados toszkán kenyérsütés hagyományát, de ne ezért látogassuk meg: hanem varázslatos atmoszférájáért, ebédidőben kiváló vendéglőjéért, hisz helyben kenyeret nem tudunk venni (de ‘pane di Montegemoli’ néven kereshetjük a nagyobb városok pékségeiben, és a Coop és Conad üzleteiben is). Útban Pomarance felé mennyei vadétkekkel is olthatjuk éhségünket egy szárd-toszkán agriturismóban, az Il Pratone nevűben. Pomarancéban nem érdemes időzni, hanem egyenest San Dalmazio felé venni az irányt. Itt mindenképp sétáljunk egyet a faluban, meditáljunk kicsit “szerény” templomában (amit nem más, mint Bartolomeo Ammannati tervezett) és üljünk be az egyik vendéglőbe, ha még mindig nem ebédeltünk volna! A trekking szerelmesei egy kis kitérővel megtalálják a Silla várhoz (Rocca Sillana) vezető táblákat, amely a parkolótól kb. 15 perces sétával érhető el. A Montecerboli-Larderello-Serrazzano közti útszakasz egész más okból izgalmas: a geotermikus energiának köszönhetően mindenfelé gőzölög. Nem javasolt egyedül, gyalogosan nekivágni a kitörési pontok felfedezésének, akinek ilyen szándéka van inkább keressen, és ajánlok neki természeti túravezetőt.  A geotermikus energia megértése végett éredemes viszont Larderellóban a múzeumot (Museo della Geotermia) meglátogatni! Canneto egy “sokadik” toszkán falu ezeréves múltjával, a mai napig felfedezhető középkori toronyházakkal, jellegzetes atmoszférájával. Ha tehát még mindig nem elég, álljunk meg itt is, sétáljunk egyet a hangulatos utcákon, és ha itt ért minket a naplemente, feltétlenül üljünk le az Osteria del Ghiotto vendéglő egyik asztalához vacsorázni! Nem fogjuk megbánni…

ETRUSZK RIVIÉRA BORÚT

Javasolt útvonal: Casale Marittimo – Bibbona – Bolgheri – Castagneto Carducci – Sassetta – Suvereto – Campiglia Marittima – Rocca San Silvestro – Baratti – Populonia

Hosszú, és időigényes tour, ha minden szépséget látni akarunk, és miért is ne? Hisz ezért utazunk Toszkánába! Casale Marittimo első látásra szerelem, az a toszkán falu, amiért ennyit utaztunk, amiről annyit álmodoztunk… hangulata magával ragadó, és nem akarunk innen soha többé elmenni. De el kell szakadni, mert a többi állomáson, így a szintén középkori Bibbonában is hasonló érzés kerít majd hatalmába. Casale kiváló egy ebéd helyszínéül is: a Locanda Le Volte,   vagy a Taverna di Mezzo (vacsoraidőben pedig a La Pergola Pizzeria). Miután Bibbona emelkedőit is meghódítottuk, a borúton haladunk tovább, és félúton bekanyarodunk Bolgheri kastélyához, ahol séta közben a vinotékák híres borai között is válogathat a látogató. Aki a borvidéknek is nevet adó, híres kastélyfalu középkori történetére, és boraira is kíváncsi, annak velem is érdemes egy Bolgheri touron részt vennie, amelyet mindig összekötök borkóstolóval. Bolgheri után tovább kanyarog a riviéra borútja, jobbra-balra híres borászatokkal: Ornellaia, Guado al Tasso, stb… egészen Castagneto Carducci dombjáig, ahová könnyen fel lehet autóval kanyarogni. A falu azonban már gyalogos sétára érdemes, csodálatos, tengeri panoráma is élvezhető a falakról egyik irányban, míg hátulról a mesés dombvidék öleli. Ha vacsoraidőben keveredünk erre, ki ne hagyjuk az Il Cappellaccio óriás pizzáját, míg ebédidőben kipróbálhatjuk Bolgheriben a La Taverna del Pittore éttermét, vagy a borúton az Osteria Magona mennyei ‘fiorentina’ steakjét. Suvereto felé változik a panoráma, a szőlőültetvények helyét gesztenyeerdők váltják fel, a kanyargós út felénél, jólesik majd megállni Sassettában. Az apró falucska atmoszférája egyedülálló, mielőtt besétálnánk a szűk utcákba, álljunk meg egy panorámafotó kedvéért a benzinkútnál, ahonnan jól rálátni a meredek sziklafal tetején emelkedő épületekre. Ne fárasszuk le nagyon a családot, mert feltétlenül sétára érdemesek Suvereto és Campiglia Marittima is, kár lenne bármelyiket is kihagyni! Ráadásul Campiglia után, a tenger felé kanyarodva egy jó kis trekkingre is lehetőség van az út mentén, méghozzá a – jól kitáblázott – Rocca San Silvestro romos várához. Egészen egyedülálló hangulatú, ha bírja a család a terhelést, feltétlenül szánjunk másfél órát erre a természeti túrára! Ezután a Baratti-öbölben Populonia Alta középkori kastélya már gyerekjáték… Gyakorlatilag a kapujáig mehetünk autóval, innen a kastélyba besétálni már egyáltalán nem megerőltető. Ha viszonylag korán az öbölbe értünk, meg is állhatunk egyet fürdőzni a homokos parton, mielőtt felkanyarognánk a dombtetőre, ahonnan csodálatos panoráma is nyílik a Toszkán Szigetvilágra. Vacsoraidőben pedig jó kis vendéglőket is találunk a kastélyban, és lent, az öbölben, ha halételekre vágyunk. Itt jegyzem meg, hogy aki Populonia etruszk emlékeire is kíváncsi, érdemes részt vennie velem a Populonia touron!

ÉRCES DOMBVIDÉK

Javasolt útvonal: Sassa – Canneto – Monteverdi Marittimo – Sasso Pisano – San Galgano – Massa Marittima

Sassa egyike azon helyeknek, amelyeket nem könnyű a navigátorokkal megtalálni… Olaszországban minden kistelepülésnél fontos a provincia, amihez tartozik: ebben az esetben Pisa. Ha tehát a navigátor nem ismeri, akkor így keressük a Google Maps-on! Aki ezen a vidéken nyaral – Pisa, vagy Livorno provinciája – mindenképp érdemes ezt a tourt beterveznie! Sassa atmoszférája egyedülálló,  anélkül, hogy lenne bámrilyen “fontosabb” műemléke… órákat elsétálgatna az ember, hogy fotókat kattintgasson. Ha valakinek kényelmesebb, ellenkező sorrendben járja végig a tour településeit, mert olyan kiváló vadéttermet, mint az Antica Trattoria La Grotta Sassában, kevés helyen talál vacsorára (rögtön a falu elején, a postával szemben)! Cannetóban, a faluban tett séta után szintén találunk finom étkeket az Osteria del Ghiotto vendéglőben, ha itt ér minket az ebéd, vagy vacsora… ne feledjük: Toszkánában minden tour enogasztronómiai felfedezés is! Monteverdi Marittimo az Érces Dombvidék szívében, távol mindentől, a béke szigete, aprócska, gótikus temploma az 1200-as években épült. A dombtetőn elterülő kis falu körül számtalan agriturismo, ahová pihenni vonul vissza a városi ember. Sokuknak a konyhája is kiváló, én mégis a falu szívében ajánlok egyet a séta mellé: a Trattoria del Pettirosso vendéglőt. Sasso Pisano felé áthaladunk a híres, gőzölgő Larderello vidékén, amely Toszkána legfontosabb biotermikus energia központja. A természetes gőzkitöréseken kívül hőforrásokban is gazdag, így akár egy fürdőzés is  a program része lehet a Biolago termálvizében. Ha megállunk, kössünk hozzá egy trekkinget is, amennyiben kíváncsiak vagyunk az etruszk-római korból maradt termálmedencék maradványaira! Aki pedig inkább a hagyományos, múzueumi formában szeretne az etruszk korral ismerkedni, a faluban találja az Antiquarium nevű etruszk-római múzeumot (Museo Etrusco Romano). A tour igazi gyöngyszemei azonban még hátravannak: San Galgano gótikus katedrálisának már csak a romjai állnak, de így is a földbe gyökerezik az ember lába a csodálattól, amikor megpillantja. A romok valami furcsa mágiának köszönhetően nem bút ébresztenek, hanem magasztos, időtlen, szinte földöntúli eleganciát sugároznak. Szent Galgano kőbe vágott kardjának a legendája sokmindenkit elvarázsolt már a történelemben: jómagam is megírtam a Facebook oldalamon, és privát idegenvezetést is szervezek ide. Massa Marittima a tour utolso állomása. Ne hagyjuk ki, még ha fárasztó napunk volt is, Massa a déli Maremma vidék királynője. Potens város, Szent Bernardin szülőhelye és püspöki székhely a középkorban, erről tanuskodik Toszkána egyik legszebb katedrálisa. A pisai romanika gyöngyszeme, a “libás szent”, Cerboniusz legendájának őrzője, Duccio di Buoninsegna ihletője. Massa Marittimába szintén szervezek néhány tourt nyaranta, akinek kellőképpen felébresztettem a kíváncsiságát, velem is részt vehet!

FEKETE KAKAS – CHIANTI BORVIDÉK

Javasolt útvonal: Castellina in Chianti – Greve in Chianti – Radda in Chainti – Gaiole in Chianti

A Chianti talán a leghíresebb domb- és borvidéke Toszkánának az egész világon. Nem is kérdés: húzóágazat a gasztro-turizmus, de aki nem a bor miatt jön erre a mesebeli vidékre, annak is érdemes rászánni legalább egy napot a barangolásra, főleg, ha Firenze-Siena közt van a szállása. Ismét egy olyan vidék, ahol a legszívesebben csak azt mondanám: el kell veszni… minden cél nélkül, úttalan-utakon autózni, meg-megállni: csodálkozni, fotózni, élvezni a látványt. Tényleg csak a “legfontosabbakat” emeltem ki ebben a körben: Castellina, Greve, Radda, Gaiole. Mindegyikben érdemes sétálni, vásárolni, kóstolni és beülni egy kellemes vendéglőbe is, választékban nincs hiány. A települések közötti utakon pedig kastélyokat, várakat, uradalmakat kutatni, ahová lehet, bemenni, ahol lehet, kóstolni. Csak néhány a teljesség igénye nélkül: Castellinában a Fonterutoli kastély (Castello di Fonterutoli), a Gallo Nero otthona, Grevében a Verrazzano kastély (Castello di Verrazzano), Raddában a Volpaia- (Castello di Volpaia) és az Albola kastélyok (Castello d’Albola), Gaioléban a Meleto- (Castello di Meleto) és a Brolio kastélyok (Castello di Brolio). Ha belefér, olyan gyöngyszemek, mint: Badia di Passignano, Panzano in Chianti és Monteriggioni… a Chianti örök emlék marad!

VERSILIA

Javasolt útvonal: Torre del Lago – Viareggio – Marina di Pietrasanta – Forte dei Marmi

Versilia tengerpartja Pisától északra terül el a szomszédos tarományig, Liguriáig, a Versilia itiner pedig a gasztronómia-kultúra-divat egyvelege. Kellemes, egész napos kirándulás azoknak, akik nem “szégyellik” összekötni a kellemest a hasznossal: kedvelik a shoppingot az elegáns, luxus butikokban gazdag tengerparti promenádokon, nem sajnálnak valamivel többet fizetni a gourmet haléttermekben, ugyanakkor szeretik pl. az operát… Ez utóbbi jeles képviselője, Toszkána egyik leghíresebb szülöttje: Giacomo Puccini, aki élete végén a Massaciuccoli tó partjára húzódott vissza szülővárosából, Luccából. A cigaretta megátalkodott rajongója, az idős korára már komoly tüdőbeteg művész villája látogatható Torre del Lagóban (Villa Museo Puccini). Akit magával ragad a környék panorámája, egy kellemes hajós sétát is tehet a Massaciuccoli tavon. A szomszédos Viareggio már egész más világ… az elegáns, tengerparti promenád parti oldalán csillogó kirakatok, bárok, éttermek, míg az út túloldalán hangulatos, liberty stílusú palota-hotelek. A séta nagyon kellemes a vidám viareggiói tengerparton, még ha nem is engedhetjük meg magunknak a vásárlást a drága márkákból. Mindenképp javaslom a kikötő meglátogatását, ahol szebbnél-szebb luxus jachtok állomásoznak egész nyáron! Marina di Pietrasanta gyakorlatilag a viareggiói promenád folytatása ( a kettő közt Lido di Camaioréval ), a távolság azonban elég komoly ahhoz, hogy gyalogosan vágjunk neki… érdemes tehát a part mentén többször is “átparkolni” az autót egyik településről a másikra. Ha szerdai napon jövünk Versiliába, feltétlenül a legészakibb településen, Forte dei Marmiban kezdjünk, mert ez a híres piac napja (de csak délelőtt!). Ilyenkor tehát az is hozzájuthat jó áron egy-két nagy divattervező darabjához, aki a sétálóutcák elegáns butikjaiba nem nagyon tehetné be a lábát… ez utóbbit itt viszont nem a part mentén, hanem a piazza Marconi tér körül találjuk. Forte dei Marmiban – és a másik két parti településen is – kiváló haléttermeket is találunk, jellegzetesen valamivel “modernebb” konyhával, mint a délebbi partokon. Ínyenceknek tudni kell: a viareggói Cacciucco receptje eltér valamicskét a livornóitól!

ÁPUAI-ALPOK ÉS A LUNIGIANA

Javasolt útvonal: Luni – Carrara – Colonnata – Isola Santa – Levigliani

A Lunigiana történelmi vidéke ma két tartományt gazdagít: Liguriát és Toszkánát, én természetesen ez utóbbiban ajánlok egy-két állomást az itinerben, de ez senkit se gátoljon meg abban, hogy átlátogasson a nem kevésbé csodás Liguriába! (Nagyon közel van Lunihoz pl. a Malaspina kastély Fosdinovóban, amely izgalmas látnivaló gyerekekkel is.) Bár a történelem Attila jelenlétéről is tanít Luni vidékén, látnivalót inkább a rómaiak hagytak itt az utókorra: pl. egy látványos amfiteátrumot (anfiteatro romano – Ortonovo), amely a településen kívül esik: a via Appia és a via Nuova Appia utcákat keressük, ha a Régészeti Múzeumra nem vagyunk kíváncsiak, csak az amfiteátrumra vetnénk egy pillantást! Ellenkező esetben nem kell bemennünk autóval Luniba, mert az A12-es autópályán, Carrara és Sarzana közt építettek egy látványos hidat Portus Lunae néven, amely egy útmenti pihenő- és parkolóhelyről egyenest a Régészeti Múzeumba (Museo Archeologico di Luni) vezet: a táblák Antica Luni néven jelzik a kijáratát. Carrara városban kihagyhatatlan a Fantiscritti Márványmúzeum és Bánya (Cava Museo Fantiscritti), amely a helyszínen, és az idevezető úton is csodás, csillogóan fehér, “márványos” panorámákkal ajándékozza meg az utazót. Aki kíváncsi, milyen látvány is fogadta pl. Michelangelót, amikor személyesen válogatta ki a márványtömböket terveihez, szánja rá a kb. 45 percet a bányamúzuem meglátogatására! Ha már erre járunk, érdemes tovább is kanyarogni Colonnatáig, a toszkánok leghíresebb szalonnájának otthonáig: egy aprócska falu az Ápuai-Alpokban, ahol garantáltan eredeti ‘lardo di Colonnata’-t vehetünk. Innen Massa irányába forduljunk vissza, és ezúttal egy igazi toszkán gost town (vagy majdnem…) felé vegyük az irányt, az aprócska Isola Santa felé, ahol megállt az idő. Hasonlóan a híresebb Vagli di Sotto település szellemfalujához, ez is a mesterséges tó feltöltésekor néptelenedett el, csak néhány épület áll még, egyedülálló hangulatban. Túl sok tennivaló nincs, csak jól elraktározni emlékezetünkben a vidék színeit, illatát és akár ízeit is, mert egy kis vendéglő mégiscsak működik a világvégén is… A Corchia cseppkőbarlang (Grotta turistica Antro del Corchia) felé Leviglianiba csak akkor induljunk el, ha úgy számoljuk, hogy 15.30 óráig odaérünk! Ekkor indul ugyanis az utolsó trekking a barlang szívébe (júliusban 16, augusztusban 17 óra), amely kizárólag helyi kísérővel látogatható, önállóan nem. Érdemes tehát előre tájékozódni a nyitvatartási időről! A túra 2 órás, nem nehéz, gyerekekkel is bevállalható. Két kiválóvendéglőt is tudok ebédre, vagy vacsorára ezen a vidéken: az egyik a Trattoria il Mattarello, Camaiore település Torcigliano nevű kerületében (localitá Torcigliano), a másik az Osteria Candalla szintén Camaiore településen, egy egykori malomban, egyedülálló atmoszférával. Mindkettőben mennyei a híres luccai ravioli (‘tordelli lucchesi’), és kihagyhatatlan a klasszikus toszkán előétel: ‘antipasto toscano’!

GARFAGNANA

Javasolt útvonal: Castelnuovo di Garfagnana – San Romano in Garfagnana – Vagli Sotto – Barga – Gallicano – Fornovolasco – Verni – Fabbriche di Vergemoli – Borgo a Mozzano

A Garfagnana történelmi vidékének szívében találjuk Castelnuovo di Garfagnanát, amelybe tekintélyes városkapun át lépünk: hangulatos település, érdemes benne egyet sétálni! Innen először Észak felé indulva Verrucole várát (Fortezza di Verrucole) látogathatjuk meg San Romano in Garfagnana felett. A jól kitáblázott vár parkolójától még kb. 10 perc séta – nem jelentéktelen – emelkedőn, így csak akkor vágjunk neki, ha jó formában vagyunk! Július-augusztusban minden nap, tavasszal és ősszel csak hétvégén látogatható. Vagli di Sotto mesterségesen felduzzasztott taváról híresült el, amely az olasz nemzeti áramszolgáltató (ENEL) gátjának megépítése után keletkezett a múlt században, elárasztva – és ezzel elnéptelenítve – több környékbeli, apró falut. Ilyen a híres Fabbriche di Careggine, amely a tó alkalmi leeresztéseikor (karbantartás okán) újra láthatóvá válik, és Toszkána leghíresebb szellemfalujaként messziről vonzza ide a túristákat. Utoljára a 90-es években volt látható, a következő dátum egyenlőre rejtély… A tó vidéke mesés panorámával, izgalmas túraösvényekkel, és tavaly óta egy vidám ökoparkkal (Vagli Park) is várja a kirándulókat: ha a kalandparkra nem is szánunk időt, látványos függőhídján mindenképp érdemes végigsétálni! Az itiner többi állomása újra Castelnuovo di Garfagnana irányában, tehát délre található: elsőként Barga lenyűgöző szépségű és elhelyezkedésű, román-gótikus dómja, amely messziről invitálja az utazót. A híres Grotta del Vento cseppkőbarlang felé haladva kihagyhatatlan kitérő az útról – Gallicano után jobbra – a romantikus Calomini Kolostor (Eremo di Calomini), amely 70 m magas sziklafalra támaszkodik (vagy azt támasztja…???), 15 méter mélyen magába a sziklába simulva. Gallicano települése felett, egyedülálló látvány, ne sajnáljunk felkanyarogni sem! A sziklafalból természetes forrásvíz is csordogál, ahol feltölthetjük a nap további részére a vizespalackokat… A cseppkőbarlang jól ki van táblázva, de előtte (vagy utána is…) érdemes a Fornovolasco nevű falucskában is sétálni egyet, ha pedig megéheztünk, vendéglőt is találunk itt. A Grotta del Vento csak kísérővel látogatható, óránként indulnak csoportok, 10 és 18 óra között, a legegyszerűbb túra 1 órás. Az úton visszafelé, kb. a kolostor magasságában, az ellenkező irányban az ezeréves Vernibe is érdemes felmenni, egy aprócska falu a dombtetőn, hangulatos séta helyszíne. Feltétlenül nézzünk be Szent Márton templomába, amely kiváló állapotban őrzi XIV.századi műveit! Fabbriche di Vergemoli középkori hídja kevésbé híres az Ördög hídjánál, de nem kevésbé szép! Ne hagyjuk ki, ha van még idő mindkét településre elmenni… már csak azért sem, mert Fabbriche di Vergemoliban a fényképeinket nem fogják más túristák “zavarni”, és a falu is nagyon hangulatos egy sétára. A Ponte Colandi, más néven Vámhíd – Ponte della Dogana – egykoron a Luccai Köztársaság és az Este Hercegség határát jelölte, így az itt átkelők vámot fizettek (akik pedig nem tudtak, azok a ma is álló tömlöcben töltöttek el egy kis időt…). Az Ördög hídja, Borgo a Mozzano településen eredeti neve Ponte della Maddalena, a Serchio folyó felett a középkor legfontosabb zarándokútja, a via Francigena mentén, a Garfagna vidékének egyik leggyakrabban fotózott műemléke.

ELTŰNT ETRUSZK-RÓMAI VÁROSOK

Javasolt útvonal: Grosseto – Roselle – Vetulonia – Castiglione della Pescaia – Punta Ala

Grosseto ma Toszkána tartomány egyik nagyvárosa, provincia székhely, ahová kérésre magyar nyelvű tourt is szervezek. Fontos központ már az etruszk, majd római időkben, az Ombrone folyó torkolatánál, amelyen kényelmesen szállítható volt a régi idők egyik legértékesebb kincse: a só, amelynek a város korai fejlődését köszönheti. Középkori városkapuiból már csak egy áll látványosan: a Porta Vecchia, ennek közelében érdemes leparkolni és a városi sétát megkezdeni! A főtéren feltétlenül látogatásra érdemes a város elegáns katedrálisa (Cattedrale di San Lorenzo), majd továbbhaladva a sétálóutcán kanyarodjunk el a ferences templom (Chiesa di San Francesco) felé, amelynek lenyűgözően szép Feszületét a legújabb kutatások Ducciónak tulajdonítják. Gyakorlatilag a templom mellett találjuk a város múzeumát (Museo Archeologico e d’Arte della Maremma), amely a Dél-Maremma leggazdagabb etruszk-római gyűjteményét őrzi a város szépművészeti alkotásai mellett. Az emlékpark (Parco della Rimembranza) felé elsétálva felmehetünk a Medici városfalra, hogy ennek a tetején sétálva kanyarodjunk vissza a városkapu – és az autónk – felé. Így útbaejtjük Grosseto legizgalmasabb középkori műemlékét, a sienai várat (Cassero Senese), amely méltósággal emlékeztet a firenzei “megszállás” előtti időszakra. Roselle és Vetulonia eltűnt etruszk városok, ma ingyenesen látogatható régészeti lelőhelyek leginkább azoknak, akik tudnak a kövekből olvasni (akik pedig nem, de az átlagnál érdeklődőbbek, azok tőlem is kérhetnek idegenvezetést). A rómaiak részint lerombolták, máshol rátelepedtek az etruszk városokra, de velük együtt később maguk a városok is eltűntek. Rosellében leginkább a római időszakból maradt fenn kövezett út, amfiteátrum, villák, műhelyek, templomok, fürdők alapjai, helyenként mozaik padlózattal. Vetuloniában viszont izgalmasabb a nekropolisz területe: álkupolás, tumulussal fedett sírkamrák, amelyeknek a tárgyi leletei a vetuloniai etruszk múzeumot gazdagítják. A hosszú és tartalmas régészeti túrák után igazi felüdülés a hangulatos Castiglione della Pescaia úgy a felső részén, a középkori falaknál, mint az öbölben a parti séta, feltétlenül érdemes felvidítani vele a napot az évezredes skanzenek után. Ha nem itt ér még minket a vacsoraidő, akkor végezzük a napot egy sétával Punta Ala szép öblében, ahol üzleteket és jó kis haléttermeket is találunk a kikötőben (porto turistico) és az odavezető úton.

DÉL-MAREMMA

Javasolt útvonal: Gavorrano – Giuncarico – Montemassi – Montepescali – Paganico  – Arcidosso – Santa Fiora

Ugorjunk fejest a középkorba! Más itinerekhez hasonlóan egy igazi bolyongós, elveszős túra a Maremma déli, és belső vadvidékén, ahol – hihetetlen… – de a malária alig 70 éve tűnt csak el végleg. Nem véletlen, ha az embernek errefelé bolyongva az az érzése: sokkal lakatlanabb, mint Toszkána más részei. A Dél-Maremma itiner állomásai apró, ismeretlen, középkori, erődített falvak a dombtetőkön, ahogy az errefelé járja! Nincsenek híres városok, nincsenek világörökség műemlékek, nincsenek könyvekből ismert művek… de van autentikus környezet, érintetlen természet, varázslatos atmoszféra, kedves emberek, felfedezésre váró gyöngyszemek az eldugott templomokban, kastélyokban, várakban. Gavorranóban pl. Giovanni d’Agostino, a világhíres sienai dóm építészmestere hagyott örökül egy szép, márvány Madonna szobrot, Giuncaricóban csak úgy, az utcán sétálva botlunk bele egy Duccio (!!!!) freskóba, míg a szomszédos, aprócska Ravi Szent Balázs templomát valószínűsíthetően Michelangelo tervezte. A közelben található Scarlino romantikus várromja is, kb. 270 m magasságban, a trekking kedvelőinek. Montemassi festői szépségű, apró falucska, amely Simone Martininek a sienai Városházán készített híres freskójának köszönhetően híresült el (Guidoriccio da Fogliano Montemassi ostromán). Montepescali San Niccoló templomában nem más, mint a sienai reneszánsz Matteo di Giovanni készítette az oltárképet, a közelmúltban pedig kiváló állapotban fedeztek fel és restauráltak nagyon régi, az 1300-as évek elejéről származó freskókat a falakon valószínűsíthetően Bartolo di Fredi munkáját. Paganico egy nagyobb megállóhely, ahol az ódon falak, szűk utcák közt széles választékot találunk a kitűnő maremmai konyha specialitásaiból is. Arcidosso már egészen az Amiata hegy közelében szintén egy hangulatos, középkori település, melynek külsejét elsősorban az Aldobrandeschi  vár dominálja. Santa Fiora nem csak Toszkána, de Olaszország egyik legszebb kis faluja: első látásra szerelem (pedig alig ismert…). Készítsük a fényképezőgépet, mert csak kattintgatunk majd amerre nézünk!

TUFAVÁROSOK

Javasolt útvonal: Scansano – Saturnia – Pitigliano – Sovana – Sorano – Vitozza

Scansano Morellino néven levédett vörösbora kevésbé ismert a nagyvilágban, a borkedvelők azonban jó, ha tudják, hogy több kiváló borvidék is van ebben a tartományban a Chiantin kívül! A város már csak egy borkóstoló miatt is érdemes sétára, de amíg ez a település “modernizálódott” valamit a XX. században, addig a közeli, aprócska Montemerano teljes egészében megőrizte középkori atmoszféráját. Egy rövid séta a sikátoros utcákon, betekintés a román építészet gyöngyszemébe, a Szent György templomba (Chiesa di San Giorgio), – Sano di Pietro, Sassetta, Vecchietta művei – és már mehetünk is tovább Saturnia vízeséséhez. Ha látványos panorámafotót akarunk készíteni, még a magasból, az SP10-es úton kell megállnunk a település felé közeledve, innen a völgyben található vízesésre jó a rálátás (az út több helyen is ki van szélesítve megállóhellyel a fotózók kedvéért). Ne feledjük: a fürdőzésre komoly termálfürdő létesítmény is van, ez természetesen belépőjegyes (Thermal Park), míg ha csak a Malomnál szeretnénk megmártózni, a Cascate del Mulino tábláit kövessük a kijelölt parkolóhelyig! Előre figyelmeztetek mindenkit: főszezonban, napközben nagy a tömeg, és egyáltalán nem az a látvány fogadja a “messziről jött embert”, amire vágyott… (a leginkább talán télidőben lehet valóban szép fotókat készíteni itt). Magyarország termál-nagyhatalom, tehát azt javaslom, inkább Saturnia apró borgójára szánjuk az időt, mintsem a fürdőzésre! A következő állomás, Pitigliano, a világ egyik legvarázslatosabb helye. Emlékszem, amikor először jártam erre: elegem volt már a kanyarokból, vissza akartam fordulni, de egyszer csak, egy nagyobb kanyarból kiérve megpillantottam. Soha nem fogom elfelejteni az érzést: ebben kell, hogy legyen valami isteni: egy hatalmas tufa sziklatömb tetejébe vájt város. A földbe gyökerezik az ember lába. De tovább kell menni, hisz bent is érdemes meglátogatni: az Orsini Kastélyt, – egyháztörténeti- és régészeti  gyűjteménnyel – a katedrálist és a “Kis Jeruzsálemnek” (Piccola Gerusalemme) nevezett középkori gettót (belépődíjas). A szűk utcák útvesztőjében számos eldugott vendéglő, gasztronómiai üzlet helyi specialitásokkal. A trekking kedvelői betervezhetik a városból induló valamelyik ‘via cava’ (tufába vájt etruszk út) túrát is, ehhez érdemes előre térképet letölteni a netről! Sovana apró borgójában az 1500-as években megállt az idő. Mesés hely, csodálatos, román katedrálisával, és  a szintén román Santa Maria templommal, amely a világ egyik legrégebbi keresztény oltárát őrzi. Kihagyhatatlan Sovana Nekropoliszaa településen kívül, amely jól ki van táblázva (necropoli di Sovana). A leglátványosabb monumentális etruszk sírok – és vie cave-k – a nekropolisz belépődíjas, elkerített részén vannak, de ha nem akarunk költekezni, elindulhatunk a parkolóból a San Sebastiano via cave és nekropolisz felé is, ez ingyenes. Sorano felé az út szőlőültetvényekkel övezett, emlékeztetve az utazót, hogy ez a vidék is kiváló borokkal büszkélkedhet. Soranóban ugyancsak “kötelező” a séta, és – szintén belépőjegyes – de feltétlenül látogatásra érdemes a dél-Maremma bevehetetlen vára, a Fortezza Orsini! A nap végén, ha van még időnk, igazi “ínyencség”, kevés túrista által ismert a vitozzai barlanglakások (insediamento rupestre Vitozza), amelyhez gyalogos ösvény vezet. Nem könnyű a tufás vidék önálló felfedezése, ezért aztán nagyon lelkesen ajánlom az én touromon részt venni, főszezonban hetente járok ide!

ORCIA-VÖLGYE

Javasolt útvonal: Montepulciano – Montefollonico – Pienza – Monticchiello – Bagno Vignoni – San Quirico d’Orcia – Montalcino – Abbazia di Sant’Antimo – Buonconvento – Abbazia di Monte Oliveto Maggiore

Figyelem: mindaz, amit az itinerben összeraktam, egy nap alatt szerintem kivitelezhetetlen! Valószínűleg tehát választásra kényszerülünk! Rögtön itt elmondom azt is, hogy nagyon jó kis tourt szervezek én is szinte heti rendszerességgel a Valdorciába, borkóstolóval egybekötve, tehát megéri velem jönni! A gyönyörű, reneszánsz Montepulcianóban a Porta al Prato főkapu közelében parkoljunk, és innen indítsuk a sétát, egész a főtérig (kb. 2 km), ahol Michelozzo városházáját és a katedrálist találjuk. Útközben számos kiváló enotéka és borászat, ahol kóstolhatunk és vásárolhatunk is a jobbnál-jobb Nobile borokból. A belváros előtt, vagy után ne feledjük – autóval – felkeresni a Szent Balázs templomot – chiesa di San Biagio – a viale della Rimembranza úton, a reneszánsz Antonio San Gallo műremekét! Pienzába Montefollonico falucska felé érdemes kanyarogni, ahová ha ebédidőben érünk, melegen javaslom kipróbálni a híres ‘Pici cacio e pepe’ nevű sienai tésztaspecialitást, amelyet hatalmas sajtkéregben főznek össze a 13 Gobbi nevű étteremben. Pienza sokkal kisebb, és kevesebb időt vesz igénybe, mint Montepulciano: II. Piusz főterére érve sétáljunk ki a városfalhoz a katedrális bal oldalán, és készítsünk néhány szép panorámaképet a Valdorcia mesés dombjairól! Aki – hozzám hasonlóan – szép emléket őriz Ridley Scott Gladiátor című filmjéről, az feltétlenül barangoljon el Monticchiello felé, a csodás lankák, azok közt kastélyok, farmházak, gazdaságok élénken felidézik majd Maximus otthonát. Az aprócska faluban is érdemes megállni, úgy mint a mesebeli Bagno Vignoniban is, ahol a borgo szívében, középkori kőmedencében gurgulázik a rómaiak által is hasznosított termálvíz. Dél-Toszkána másik nagy borvidéke felé kanyarogva kihagyhatatlan megálló San Quirico d’Orcia, a Francigena zarándokút fontos állomása a középkorban, amely atmoszférájával a mai napig képes visszaidézni a messzi évszázadokat a vándornak. Montalcinóban nem egyszerű a parkolás, de megéri megmászni a dombtetőt! Lépten-nyomon kiváló enotékák és borozók kínálják kóstolásra és vásárlásra Toszkána első számú vörösborát, a Brunellót, amelyből néhány évjáratért bizony nagyon mélyen kell a zsebbe nyúlni! A “hűséges város” várfaláról – belépőjegyet kell fizetni! – gyönyörű, 360 fokos panoráma nyílik a montalcinói borvidékre. Az itiner további 3 állomása hasonló témájú, de mind egyedülálló, Toszkána egy-egy építészeti- és történelmi gyöngyszeme. A Sant’Antimo – máig élő – apátság a bencéseké, legendájukban Nagy Károlyra emlékeznek. Naplementében földöntúli fények világítják meg, amelytől még mágikusabb látvány a dombokkal körbeölelt völgy mélyén. Buonconvento – Montalcinóhoz képest az ellenkező irányban, Siena felé – a “Boldog Közösség” városa, amelynek valóban úgy érzi a idelátogató, hogy a részét képezi, miközben az utcáin sétál. Ki tudja, érezte-e ezt az amerikai elnök is, amikor – állítólag – rövid toszkán látogatása alkalmával Buonconventóra is esett a választása a felkeresendő helyszínek között??? Végül Monte Oliveto Maggiore Apátsága, szintén a bencések “birodalma”, amely nem túlzás, mert Sant’Antimóhoz képest jóval több időt vesz igénybe a meglátogatása. De érdemes rászánni, könyvtára, kerengője, temploma… egytől-egyig különleges kultúrális élménnyel gazdagítanak, ráadásul mindez ingyenesen! Ez utóbbi három egyházi műemlékbe szívesen szervezek bárkinek privát idegenvezetést, összefűzve egy itinerbe (plusz San Galgano katedrálisa).