Az autós része a címnek persze nem kötelező. Ugyan hosszabb kirándulásokat javaslok a következőkben, de ez nem zárja ki, hogy az edzettebbek akár kerékpárral is belevágjanak, akár csak egy-egy részébe is az ajánlott útvonalaknak. Az is megoldás lehet – sokan csinálják – ,hogy a kerékpárt magunkkal visszük, és mivel az ajánlataim bőven tartalmaznak majd túralehetőségeket is az adott helyszíneken, az autós kirándulást gazdagíthatjuk ilyen pontokon néhány órás kerekezéssel. Ennél többet nem is kívánok beleszólni, mindenkinek a kedvére és igényeire bízom, hogyan tervezi meg a kirándulást. Talán még annyit, hogy több helyen kimondottan a mountain bike hódolóinak kedvezek majd az alternatív kirándulási ötletekkel, hisz az aszfalton kerekezők az útvonalak bármelyik részét önállóan is kijelölhetik maguknak. Minden útvonalnál alapszabály, hogy a tengerpart mentén húzódó Aurélia úttól indulok, hiszen elsősorban az Etruszk Riviérán üdülőkhöz szólok, mindig valamelyik itteni településről fog elágazni az út a belső toszkán kirándulásokhoz.
- Tour 1 – a Pisai-dombság
- Tour 2 – a „csend birodalmában”
- Tour 3 – az alabástrom földjén
- Tour 4 – a Fekete Kakas nyomában
- Tour 5 – az Etruszk Riviéra borútja
- Tour 6 – az időutazás
- Tour 7 – etruszkok után kutatva
- Tour 8
- Tour 9 – Siena és a Kréta vidéke
- Tour 10
- Tour 11 – a tufa elvarázsolt világában
Térkép minden túrák |
Cecina – Castellina Marittima – Casciana Terme – Lari – Crespina – Orciano Pisano – Pomaia – Rosignano Marittimo |
Cecina kórházának nagy körforgalmából Riparbella felé indulunk. Gyönyörű olajfa-, szőlő- és gabonaültetvények közt kanyarogva érjük el Castellina Marittimát, amely Volterra után Toscana egyik legfontosabb alabástrom központja. Már az etruszkok bányászták és megmunkálták, így nem csak kortárs művészeti darabokat, de az etruszk korabeli emlékeket, eszközöket is megismerhetjük a falu Alabástrom Múzeumában (Ecomuseo dell’Alabastro), ha kedvünk van rögtön egy múzeum látogatással megszakítani az utazást. Ha már besétálunk a faluba, érdemes megtekinteni a reneszánsz kori Medici kastélyt is.
Casciana Terme – termálfalu 1200 éve. Ennyi idő alatt érthető, hogy e köré épült minden: szállodák, fürdők, villák, éttermek, palackozó üzem… Egész Olaszország egyik legkiemeltebb termálfürdő helye ez itt, a Pisai-dombság szívében. Nagyon szép a fürdő monumentális bejárata a város centrumában, mely 1870-ben kapta mai képét.
Lari – a középkori erődítmény – ma falu – központjában egy XIII. századi kastély áll, melyhez érdemes egy sétát tenni, már csak a csodálatos panormáma miatt is. Az egykor börtönnek és bíróságnak is helyet adó kastély ma inkább konferenciáknak és esküvőknek ideális helyszíne, de elférnek itt kiállítások is. Crespina – a szép kis középkori falu egyik leglátványosabb eseménye a patrónus – San Michele – tiszteletére rendezett ünnepség szeptember 29-én, a Fiera della Civetta (=bagoly), szelidített baglyok bemutatójával.
Orciano Pisano – a Pisai-dombság még egy jellegzetes középkori települése, amely az 1846-os földrengés legkomolyabban sújtott helyszíne volt. Az úton több helyen is kitáblázva találjuk Pomaia települést, mely felkeltheti az érdeklődésünket, csak azoknak ajánlom ezt a kitérőt, akik kíváncsiak Európa legnagyobb buddhista központjára. Az út végén Rosignano Marittimóba érünk, mely már az Etruszk Riviéra települése. Ha sétálunk egyet ebben a dombtetőre épült faluban, a dombvidéki túra után egy csodálatos – innen nyíló – tengeri panoráma képével zárhatjuk a kirándulást, hisz innen már érdemes az autóútra felhajtani, hogy gyorsabban visszaérjünk a szálláshelyre.
Cecina – Montecatini Val di Cecina – Orciatico – Lajatico – Peccioli |
Nem hosszú kirándulás, gyakorlatilag fél napot szánhatunk rá,(a javasolt gyalogtúrákat nem számítva) bár attól is függ, honnan indulunk. Szerintem Cecináig mindenképp érdemes az autóúton eljutni, és innen venni az irányt a dombok közé. Ha csak valaki nem akarja a kirándulást direkt meghosszabbítani, vagy összekötni más szobszédos vidék bejárásával, akkor nem ajánlom, hogy a dombok között átvágva akarjunk pl. Montecatini Val di Cecinába érni. Tudom, hogy a térképről gyakran úgy tűnik, közelebb van, és talán még a navigátor szerint is – mert kevesebb km – de a végeérhetetlen kanyargás miatt végül – mindenki elhiheti – úgyis többnek, és főleg hosszabbnak tűnik majd.
Cecinából Montescudaio, vagy Casale Marittimo felé is elindulhatunk, Guardistallónál a két út egybeér, és Volterra felé megyünk tovább egészen Saline di Volterráig (Ponteginoriban gyakran mérnek a rendőrök). Saline közepén egy furcsa kereszteződésnél lekanyarodunk balra Montecatini, Lajatico felé, tehát nem Volterra tovább az irány (bár majd meglátjuk, hogy mivel Volterra is dombtetőre épült, gyakorlatilag körbe-körbe számtalan út felvisz oda, így ezen az úton is találkozunk még Volterra táblával).
Montecatini Val di Cecina – egy kis kitérő az útról. A vidék gazdag rézbányáiról vált híressé, melyet már az etruszkok felfedeztek és felhasználtak. 1907 óta nem folyik többé ipari kitermelés, a bányák területén egy múzeumpark kapott helyet. Önállóan a bányák is látogathatók – kb. 45 perc, 5, ill. 3 Euro a belépő – ,de összeköthetők a középkori falu meglátogatásával is, ez esetben kb. 3 órás kirándulásra számítsunk, mely idegenvezetővel 8 Euro. Tavasztól őszig szerda és péntek között du. 3-tól óránként, hétvégén de. 11 és 12-kor is indul idegenvezetős látogatás. Novembertől Húsvétig csak előzetes egyeztetésre, vasárnaponként kérhető vezetős kirándulás. Nyáron különleges élmény lehet a bányák éjszakai felkeresése, ez kb. 100 perces séta, 6 Euro az ára.
Csodálatos panorámaúton haladunk tovább, feltétlenül legyen nálunk a fényképezőgép. Először egy Orciatico táblát találunk, ezen is elmehetünk balra, bár továbbhaladva lesz egy másik kereszteződés is, ahol Orciatico és Lajatico is ki van táblázva.
Orciatico – 313 m magas a domb, melynek tetejére épült Lajatico e „kihelyezett őrsége”. Történelmi központját a közelmúltra sikerült teljesen restaurálni, a környező panoráma az erdőkre, dombokra, a Valderára és a Pisano-hegyre csodálatos. Nagyon szép kis falucska, nagyon autentikus őslakossággal, akikkel mindenképp érdemes szóba elegyedni, akár kézzel-lábbal is. Én is így tudtam meg hogy PL. a falu közepén kitáblázott túraútvonal a Pietracassia Vára felé nem túl biztonságos, lévén, hogy elég elhanyagolt. Érdemes egy darabig még autóval menni – Lajatico felé – és amikor megtaláljuk a várat jelző táblát az úton, onnan kb. 3 km gyalog. Én a pici kislányommal még nem vállalkoztam rá, hogy felkeresem, pedig nagyon izgatja a fantáziámat ez a történészeknek is komoly fejtörést okozó vár, akik egyenlőre nem tudták bebizonyítani, hogy etruszk, vagy római időkre nyúlnak-e vissza az itteni nyomok. Aki nálam vállalkozóbb kedvű, annak mindenképp fontos tudni, hogy – mindenhol, de főleg – ezeken az elhanyagolt túraútvonalakon fontos a zárt cipő, a legjobb, ha magasszárú. A vidék egy kisebb méretű viperafaj természetes élőhelye, amelyre ugyan nem jellemző, hogy támadna, sőt inkább menekül, de az elhanyagolt, magas aljnövényzetű utakon könnyen rájuk léphetünk, és ilyenkor bizony nem a legjobb, ha szandál van rajtunk.
Szóval mindezt a helyiek is elmagyarázzák nekünk, na meg azt is, hogy nagyon szép kirándulást tehetünk az 1600-as évek szélmalmai felé is. Akit pedig a természeti csodák vonzanak, az a Mofeta jelzőtábláit keresse. A kifejezés egy vulkanikus eredetű gázkitörésre utal, melyben leginkább az az érdekes, hogy a kitörési pontok egy patak alatt találhatók, így forr a patak vize. Már amikor van neki, merthogy – ezt is a helyi Flavio úrtól tudom -, olyan szárazságban, mint pl. az idei nyarunk volt, már hetek óta egy csepp víz sincs a mederben. Így az érdekesség leginkább néhány döglött állat – fácán, vaddisznó, nyúl…- lehet, akik szokásuk szerint mennének a patakhoz inni, de csak az Oxigént felemésztő gázt találják, melyet belélegezve sajnos elpusztulnak.
Lajatico – az Andrea Bocellinek (is) köszönhetően, ma már világhíres település. Elsősorban neve utal lombárd eredetére, hogy ennél ősibb időszakokban is lett volna itt falu, arra sajnos a tudomány által megalapozott bizonyíték nincs. Találtak viszont itt mamut csontvázat, mely ma a Pisai Geológiai Múzeumban van kiállítva.
Amikor azt hallom, hogy még Bill Gates is rendszeresen ellátogat ide a Teatro del Silenzio előadásaira, egy kicsit mindig elgondolkodom: hogy ennek az önmagában is mesés vidéknek valóban szüksége van-,volt-e Bocellire, hogy az egész világon elismerjék?! Egy biztos, az énekes személye egyértelműen gazdagítja ezt a kulturális és természeti örökséget. Az is közhely, hogy a világ mai működésében a legszebb helyeknek is szükségük van nagykövetekre, akiknek szabad bejárásuk van a médiába, az Internetre és a nyomtatott sajtóba. Bízzunk abban, hogy ez az énekes által olyannyira imádott vidék megmarad olyan békésnek és csendesnek, amitől számunkra és számára is oly különleges.
Lajaticót egy, a Toscanára igen jellemző, csodálatos, ciprusokkal övezett úton hagyjuk el Peccioli felé. Ha még maradt kedvünk és időnk, érdemes sétálni egyet ebben a templomokban és múzeumokban gazdag középkori városban. A gyerekek kedvéért pedig gazdagíthatjuk a kirándulást egy kis őskori időutazással az Őskori Parkban, ahol eredeti méretű dinoszaurusz szobrokat találunk, és amelyről bővebben a gyermekprogramoknál írok majd.
Ha nem akarunk ugyanazon az úton hazatérni, Pisa felé továbbmehetünk, majd onnan autópályán és autóúton haza.
Cecina – Volterra – Castel San Gimignano – Casole d’Elsa – Colle di Val d’Elsa – San Gimignano |
Cecina – Volterra – Colle di Val d’Elsa – Poggibonsi – Castellina in Chianti – Greve in Chianti – Radda in Chainti – Gaiole in Chianti |
Cecina – Casale Marittimo – Bibbona – Bolgheri – Castagneto Carducci |
A települések bemutatója a Part mentén és a Dombok között c. menüpontokban olvasható.
Castagneto Carducci – Sassetta – Suvereto – Campiglia Marittima – Rocca San Silvestro |
A települések bemutatója a Part mentén és a Dombok között c. menüpontokban olvasható. Rocca San Silvestro – Campiglia Marittima után a tenger felé haladva kitáblázva találjuk a San Silvestro Erődöt (Rocca). Az út menti parkolóban kell hagyni az autót, innen már gyalogos ösvényen jutunk el az erődig, mely részét képezi a San Silvestro Archeológiai és Ásványtani Parknak (Parco Archeominerario di S.S.). Az erődítmény – bár úgy tűnik – elsősorban nem katonai célból épült, hanem az itteni ásványbányászatból élők elszállásolására a X-XI. sz-ban. A gyalogos kirándulás után visszaülhetünk az autóba, és kb. 3 km után újra az Aurélián vagyunk, az Etruszk Riviéra kétsávos autóútján.
San Vincenzo – Baratti – Populonia |
A települések bemutatója a Part mentén és a Dombok között c. menüpontokban olvasható.
Cecina – Casale Marittimo – Sassa – Canneto – Monteverdi Marittimo – Sasso Pisano – San Galgano – Massa Marittima |
Siena – Asciano – Abbazia di Monte Oliveto – Buonconvento – Montalcino – Abbazia di S.Antimo – Castiglione d’Orcia – Bagno Vignoni – San Quirico d’Orcia – Pienza |
Gavorrano – Vetulonia – Roselle – Paganico |
Grosseto – Scansano – Saturnia Terme – Manciano – Pitigliano – Sovana – Sorano |
Bárhol is lakjunk az Etruszk Riviérán, először Róma felé az autóúton Grossetóig kell eljutnunk, ahol a 322-es út ágazik el Scansano, Saturnia felé.
Scansano – a történelmi városközponton kívül érdekes lehet ellátogatnunk a Petreto – ferences – Kolostorhoz (Convento del Petreto), ahová ugyan nem mehetünk be – ma is aktív szerzetesélet van benne – de a templomát megtekinthetjük. Scansano etruszk kori ásatásait az Archeológiai Parkban találjuk, ha ide szeretnénk ellátogatni a „Ghiaccio Forte” feliratú táblákat kell követnünk. A vidék egy – számunkra nem túl szerencsés – különlegessége, hogy számtalan műemlék magánkézben van. Néhány évtizede feltárásra került pl. egy gyönyörű római villa az i.e. 50 és az i.sz. 50 közötti időkből, de iménti okokból nem látogatható. A Montorgiali Kastély és a Scansanótól 7 km-re fekvő Montepo Kastély is csak kívülről csodálhatók meg, mindkettő privát tulajdon. Utóbbi műemlékekhez egyébként Scansano központjából jól kipróbált túraútvonalak vezetnek, csak a megfelelő táblákat kell megtalálni. A régészeti parkon kívül az Archeológiai Múzeum is bemutatja a környék etruszk- és római kori leleteit. A Bormúzeum látogatását pedig mindenképp ajánlom összekötni egy jó borkóstoló programmal, a Morellino di Scansano Toszkána egyik kiváló minőségű vörösbora.
Saturnia – egy kis kitérő az útról, de nem bánjuk meg. Hosszú lenne ecsetelni a csodálatos Maremma vidék bájait, azért megpróbálkozom majd vele a Természetesen c. oldalakon. Itt csak annyit, hogy már csak azért is megéri egyet autózni a Maremma szívében, hogy megcsodáljuk ezt a mesés vadvidéket, még ha nincs is időnk fürdőzni Saturnia termálvizében. Sokan persze kimondottan ez utóbbi okból látogatnak ide, amit nem annyira a gyógyhatás, mint inkább a különleges természeti élmény miatt értek meg.
Fürdőzés helyett, vagy után, mindenképp látogassunk el a Maremma egyik legbájosabb falucskájába, Saturniába.
Pitigliano – Saturniát elhagyva továbbkanyargunk egy kicsit, majd Marcianónál balra fordulunk. Néhány kilóméter után a Maremma – de inkább Toscana, sőt egész Olaszország – egyik legvarázslatosabb helyére érünk. Emlékszem: amikor először jártam erre, velem is megtörtént, ami sokakkal. Elegem volt már a kanyarokból, vissza akartam fordulni… Amikor, egyszer csak, egy nagyobb kanyarból kiérve megpillantottam. Soha nem fogom elfelejteni ezt az első alkalmat, annak ellenére, hogy ahányszor csak visszajövök ide, mindig hatalmába kerít ugyanaz az érzés: ebben kell, hogy legyen valami Isteni… Egy hatalmas tufa sziklatömb tetején, vagy inkább tetejébe vájt város.
Firenze, Siena, Pisa… kötelező állomások, amikor valaki Toszkánába jön. Én mindenkinek azt szoktam mondani, hogy semmit nem látott még, ha nem látta Pitiglianót. Római kori település – etruszk nyomokkal. A falakon belül egy másik idősávban érezzük magunkat, számtalan templom és műemlék bújik meg a szűk kis utcákban. Az időutazást azonban a falakon kívül is folytathatjuk, ha kirándulunk egyet a tufasziklák árnyékában, a közéjük-beléjük vájt etruszk kori utakon, és elképzeljük, hogyan védték otthonukat e szűk „alagutakban” a bátor harcosok. Pitiglianónak a jövőben mindenképp külön oldalt szentelek majd a Kedvenc helyek között.
Sovana – az autót akár Pitiglianóban is hagyhatjuk, ha kedvünk van tovább gyalogosan, vagy mountain bike-kal kirándulni. Ha a Porta Savonán keresztül (Savona Kapu) hagyjuk el a várost, az etruszk időkben vájt tufasziklák közötti utakon (Vie Cave) eljuthatunk – többek között – Sovanáig. Mindenképpen keressük fel a necropoliszt, ill. sétáljunk be a városka főterére, mely Toscana egy kis ékszerdoboza.
Sorano – a Vie Cave egyik útja ide is elvezet minket, bár valamivel hosszabb túrára számítsunk. Ha sétálunk egyet a városka falain belül, elmondhatjuk, hogy e csodálatos trió (Pitigliano-Sovana-Sorano) mindegyikének történetébe beleszagoltunk. A kifejezés nem véletlen. Az ódon falak között bizony az illatok is segítik a fantáziánkat, hogy jobban beleélhessük magunkat ebbe az időutazásba.