head_undconst_fi.jpg
Firenze egy hosszú hétvégén

Aki már legalább egy hosszú hétvégét megengedhet magának Firenzében, az sokkal alaposabban megismerheti ezt a csodás várost. Belefér az idejébe egy-két múzeum meglátogatása, még ha mind nem is… A választást, de főleg a látogatás megszervezését megkönnyítendő, feltétlenül olvassa el mindenki a főoldalon hosszú sorba vett, pirosan keretezett, klikkelésre nyitható oldalakat, ahol az egyes műemlékeket “vesézem ki”. Mindenki ízlése alapján döntsön, és feltétlenül tervezze, majd szervezze meg ezt a két-három napot. Így nem kell hosszú várakozásokkal számolnia a jegypénztáraknál, és sokkal több program, múzeumlátogatás belefér majd az idejébe. Attól függően, hogy hány múzeumot tervez valaki a két-három napba, érdemes számolgatni is… Bizonyos számú múzeum meglátogatása esetén már megérheti a Firenze Cardot megvenni (link), ellenkező esetben az egyes múzeumok jegyeit előre, on-line megvásárolni. Nem is kérdés: mindent a helyszínen kitalálni, megtervezni, és megvásárolni a legkedvezőtlenebb megoldás.
IMG_1082 Két-három napot írtam, mert kettő- és háromnapos programot is összeállítok. A Ryanair repülési napjai a péntek és a hétfő, de mivel Pisa és Firenze között még utazni kell, ezért teljes napot csak kettőt tudnak rászánni a városra, akik így utaznak. Azonban van, aki drágább megoldással Firenzébe repül, esetleg vonattal, vagy egyenesen autóval érkezik, az ő kedvükért kibővítem a hosszú hétvégés itinereket háromnaposra. CSak győzzék olvasni!!!
Hogy elkerüljem az ismétléseket, többféle módszert gondoltam ki, és könnyítésül az itinereket megszámoztam. Vannak, amelyek egymásra épülnek, pl. az 1-es számú egynaposra ráépül az 1-es számú kétnapos. A 2-es számúak is összetartoznak, de kicsit másképp működik: rögtön az egynaposba besűrítettem sokmindent azoknak, akik nem múzeumoznak. Ha valaki ezt választja, a második napot többféleképpen megtervezheti.
Az minden itinernél általános igazság, hogy attól függően, ki mennyi múzeumlátogatást tervez, egyes helyszíneket ki kell hagynia az itinerekből (feláldozni tehát egyet egy másikért). Ezeket a döntéseket már hozza meg magának mindenki önállóan, hisz nem én állítom fel a fontossági sorrendet.
Azoknak is ezeket a két-, háromnapos programokat ajánlom, akik pl. már másodszor, vagy többedszer jönnek csak egy napra. Kiszemezgethetik belőle az új dolgokat, bejelölve maguknak a térképen, és így személyre szabni az útleírást.
IMG_1092 Az 1. 48 ÓRÁS ITINERt a városközpont pályaudvara mellett, a Santa Maria Novella bazilikánál kezdem (ne feledjük, ez már a második nap programja, bár a napok ízlés szerint felcserélhetők). Erős ellentét építészeti stílusában az antik alapokra épült bazilika és a nevét viselő, huszadik századi pályaudvar, de ez is Firenze. Aki nem először jár itt, talán már ilyen gondolatai is támadnak, kezdi egy kicsit “kritikus” szemmel nézni a várost, de legalábbis részleteiben… túllép már az első rácsodálkozásokon, felébred a kezdeti ámulatból. A bazilikabelső feltétlenül látogatásra érdemes. A város egyik legelegánsabb utcája a via Tornabuoni, amelyen végigsétálva a Strozzi-palotához érkezünk (Palazzo Strozzi), a firenzei reneszánsz építészet igazán reprezentatív példájához. Ajánlom belépni az udvarra, és belülről is megszemlélni ezt a hatalmas épületet, és aki a leghíresebb múzeumokat már látta, annak talán a galéria meglátogatása is érdekes lehet.
strozzi A Köztársaság tér (piazza della Repubblica) – a következő megálló – mai arculata már a XIX. századi városrendezésnek köszönhető, mindig nyüzsgő, tágas tér, ahol jól eshet egy kis frissítő egy hangulatos bárteraszon. Ezután a Dóm tér felé érdemes elkanyarodni (de jó esetben ezen a programon már túl vagyunk), és továbbmenni a via Martelli-n a San Lorenzo negyedbe. Egy másik csodaszép (Michelozzónak köszönhetően), reneszánsz épületbe ütközünk, a Medici-Riccardi-palotába, amely ma közigazgatási hivatalok otthona, de egyben múzeum is, amely szintén a Firenzébe már sokadszorra látogatóknak lehet izgalmas, új program. Pár lépéssel odébb találjuk a befejezetlen homlokzata ellenére is szépséges San Lorenzo bazilikát, a Medici család templomát, Brunelleschi reneszánsz mesterművét. Gyakorlatilag az egész városnegyed a Mediciek egykori “birodalma”, a könyvtárral (Biblioteca Mediceo Laurenziana), a Medici Kápolnákkal (Cappelle Medicee) és a sekrestyékkel (Sagrestia Vecchia és Sagrestia Nuova, ez utóbbi Michelangelo remekműve a Medici Kápolnákon belül). Aki idén látogat a San Lorenzo negyedbe, már nem lesz “szerencséje” a híres piacot végigjárni, mert a városvezetés – hosszú viták után – megszűntette. Nem firenzei lévén, nincs jogom polemizálni, de egy biztos: túrista szemmel a tér sokkal levegősebb, tisztább lett…
chiesa san lorenzo Visszakanyarodva a Medici-Riccardi-palota felé, a via Cavour-on érdemes továbbsétálni a Szent Márk térre (piazza San Marco), ahol a hasonló nevű templom és kolostor található ( chiesa és convento di San Marco). Ez utóbbiban látogatható egy múzeum, ahol a gazdag Medici mecénás, Cosimo il Vecchio nagyvonalúságáról kapunk bizonyosságot, amikor a csodálatos freskókat vesszük szemügyre. Innen már csak pár lépés a híres Akadémia Galéria (Galleria dell’Accademia), Firenze egyik leglátogatottabb múzeuma, Michelangelo nagyszerű Dávid-jának eredetijével, amely nem maradhat ki egy “első soros” firenzei ismerkedésből. Végül, aki már idáig elsétált, hogy a San Lorenzo negyedről “teljes” képet kapjon, koronázza a napját a Santissima Annunziata tér harmonikus szépségével. Árkádjainak egy része Brunelleschi nevéhez köthető, a hasonló nevű templom XIII. századi. A Régészeti Múzeumban pedig etruszk-, római- és egyiptomi leleteken keresztül bővítheti Firenze történetéről ismereteit a látogató.
david A 2. 48 ÓRÁS ITINER nagyban különbözik az elsőtől, mint ahogy a két 24 órás is különbözött. Ugyanis ebben sokkal több látnivalót jelöltem meg már az egynapos variációban, sokkal nagyobb szabadságot hagyva a választásra, egyéni ízlés alapján. Alapvetően nagyon hosszú az első nap útvonala, tehát úgy van időben tervezve, hogy sehová sem megy be az ember, csak kívülről csodálja meg a műemlékeket, egy általános képet kapva a városról. A második napot így szinte teljes egészében fedél alatt tölthetjük, a kiválasztott múzeumok újralátogatásával, most már alaposan (ez pl. a tavaszi, őszi utazóknak ajánlott, amikor nagyobb esélye van egy-egy esős napnak). Ha viszont már az első nap elkezdtünk múzeuomot is látogatni, akkor úgysem értünk az itiner végére, tehát ma folytatjuk, ott, ahol előző nap abbamaradt. Az egynapos változatból azonban kimaradt az Oltrarno, mert már futva sem fért volna bele… Két nap esetén már kibővíthető az itiner, tehát amikor a Ponte Vecchióhoz érünk, akkor átmegyünk az Arno túloldalára, és útba ejtjük a Pitti-palotát, a Boboli-kertet és a Szentlélek teret (piazza Santo Spirito).
arno 72 ÓRÁS ITINER: Én úgy gondolom, a három nap Firenzében már egy nagyon “szerencsés” választás. Ez már valóban a városlátogató turizmus kategóriája, nem csak felszínes “kipipálás”… Nem, nem fogom most azt mondani, hogy 3 nap elég Firenzére, ez azért túlzás lenne! Én össze sem tudom már számolni, hány napot töltöttem itt összesen, de sosem elég… Viszont aki távolról utazik ide, az szerintem 3 nap után már elégedetten térhet haza, vagy utazhat tovább. 3 fárasztó nap, de nagyon tartalmas, izgalmas, feledhetetlen…
Itt már tényleg nem írok le még egyszer mindent, csak kiegészítem, gazdagítom az eddigi útleírásokat. Senki sem ússza meg tehát, hogy az előző oldalakat is elolvassa…
IMG_1078 Kezdjük a város egy neuralgikus pontjánál, a Dóm téren (piazza del Duomo). Aki túl van már az előző itinerek elolvasásán, mostanra már tudja: arról a térről beszélünk, ahol a Santa Maria del Fiore székesegyház, Giotto harangtornya és a keresztelőkápolna találhatók. Hát nincs vége a látnivalóknak ezzel a “csodás hármassal”. Aki bírja még, akár az egész napot rászánhatja a városnak erre az egyetlen szögletére, ha minden lehetőséget meg akar ragadni. Én úgy gondolom, ez nem elsősorban fizikai erőnlét kérdése, inkább lelki-, és elsősorban szellemi befogadóképességé, ki, mennyi szépet tud folyamatában befogadni, új ismeretet feldolgozni, anélkül, hogy megunná, vagy figyelme lankadna. Hiszen annak sincs értelme, hogy erőltessük a dolgokat, és aztán hazaérve azon kapjuk magunkat, semmire sem emlékszünk…
IMG_1112 Szóval, mi mindennel lehet megtölteni a napot a Dóm téren? Fel lehet menni a Giotto harangtoronyba. Aki tervezi, javaslom ezzel kezdeni, mert frissen, még jó erőben kell nekivágni. Lentről nézve nem is tűnik olyan magasnak, de a 414 lépcsőfok a legedzettebb combokat, és az egészséges tüdőt is igénybe veszi. A hatás persze nem marad el, csodás panoráma a jutalma a bátraknak. A székesegyház és a keresztelőkápolna látogatása ingyenes, éppen ezért az átlagosnál is nagyobb tömegek kíváncsiak rá. Ne feledjük: nem csak a személyes ritmusunkon múlik, mennyi időbe kerül egy-egy műemlék meglátogatása. Hisz sokszor ha már bejutottunk is pl. egy templomba, a megcsodálni remélt freskók előtt is ki kell várnunk a sorunkat, főleg, ha zavartalanul akarunk egy-egy fotót elkattintani. Ebben a két csodaszép szakrális épületben pedig van bőven mit szemlélni. Csak a székesegyház kupolájának a látványa is rabul ejti az embert hosszú percekre…
IMG_7976 Köztudott, hogy az egyre növekvő turizmus következtében, számos műemlékváros komoly biztonsági intézkedésekre kényszerül, évszázados művészeti öröksége védelmében (na és persze “dolgozik” az idő vasfoga is…). Ezért az, amit ma látunk pl. a székesegyházban, csak töredéke mindannak, ami egykor helyet kapott benne. És itt jön a hab a tortán: aki nem tudott betelni az eddig látottakkal, fokozhatja még az élvezeteket a székesegyház gyűjteményének múzeumával (Museo dell’Opera del Duomo), amely a tér hátsó részében található. Olyan kincseket őriznek itt, mint pl. az eredeti homlokzat darabjai, vagy az évszázadok során a székesegyház díszítésére készített szobrok, többek között Donatellótól és Michelangelótól is.
duomo A múzeumtól a via Proconsolo kényelmesen átvezet minket a XIII. századi Bargello-palotához (Palazzo del Bargello), amely a Nemzeti Múzeumnak ad otthont (Museo Nazionale). Útközben, épp csak egy kis kitérő a befejezetlen (amint a neve is jelöli) Palazzo Nonfinito. Érdemes egy pillantást vetnünk Buontalenti e remekművére, még ha a Természettudományi Múzeum (Museo di Storia Naturale) nem is tartozik feltétlenül az érdeklődési körünkbe (legalábbis itt, Firenzében…). A Bargello múzeumában viszont ismét nagy nevek szignózzák a felsorakoztatott műveket, mint pl. Michelangelo, Donatello, Ghiberti, Cellini, Gianbologna, és sorolhatnám. Aki pedig nem tud betelni Michelangelóval (sokan vannak!), az feltétlenül sétáljon át a pár lépésre található Buonarroti házba (Casa Buonarroti), ahol jónéhány művel örvendeztetheti meg magát.
IMG_8046-2 Következő állomás a Szent Kereszt tér (piazza Santa Croce). Feltétlenül bővítésre érdemes az egy-két napos programhoz képest a látnivalók köre. Először is maga a bazilika látogatása javasolt, főleg azoknak, akik az olasz kultúrából konyítanak egy kicsit az irodalomhoz is, és szívesen róják le tiszteletüket olyan jeles képviselői előtt, mint Alfieri, Foscolo, vagy Machiavelli. De más kiválóságok temetkezési helye is a bazilika, pl. Rossinié, Galileié és – ki ne csodálná? – Michelangelóé. A bazilika híres Giotto freskóiról is, és XIX. századi homlokzata becsapós lehet, de a Giotto freskókból már egyértelmű gótikus belső tere. A bazilika mellett látogatásra érdemes a hozzá kapcsolódó múzeum is (Museo dell’Opera) a Brunelleschi kápolnával (Cappella dei Pazzi).
sta croce Akik a reneszánsz világának “hétköznapjaira” is kíváncsiak, nem csak a magas művészetre, nagyon izgalmas programnak ígérkezik (megvallom, még magam sem láttam…) a Horne múzeum (Palazzo és Museo Horne), amely bútorokon, faliképeken, használati eszközökön keresztül ismerteti meg a látogatókat a reneszánsz ízléssel, lakáskultúrával, belső berendezéssel az “átlagos” életszínvonalon (hisz nem csak Mediciek és Strozzik éltek a korban…).
Az Arnon átkelve (javasolt a ponte alle Grazie) meredek emelkedőn közelíthető meg a város egyik karakterisztikus pontja, a Forte Belvedere. Aki azonban tömegközlekedési eszközt vesz igénybe, lemarad egy érdekes helyszínről útközben, a Bardini múzeumról (Museo Bardini). Témája szépen, logikusan köthető a Horne múzeuméhoz, egy reneszánsz kori antikvárius hihetetlenül gazdag gyűjteményét őrzi az egykori laboratórium, műhely.
san miniato almonte A város egyik legszuggesztívebb pontja az erődítményként is szolgáló villa, Buontalenti építménye az 1500-as évek végéről. A Forte Belvedere magaslati elhelyezkedésének köszönhetően a város egyik legszebb panorámáját nyújtja az idemerészkedőknek. Aki elindul, számoljon legalább egy félnapos programmal, hisz ha már idáig elsétált nem hagyhatja ki a közeli látnivalókat. Mint pl. a román stílusú San Miniato al Monte bazilikát, amely a kellemes árnyékot vető fasoron (viale dei Colli) érhető el egy rövid sétával. A lenyűgöző szépségű, tipikusan firenzei, zöld-fehér színben játszó, rikító, márvány homlokzat ritka kielégülés a szemnek a kiadós séta után. Innen már csak pár lépés a minden, Firenzében forgatott filmben felbukkanó, ezért aztán nagyon híres Michelangelo tér. A tágas téren a túristabuszok is leparkolhatnak, ennek köszönhetően mindig nagy a tömeg… De a tömegközlekedési járatok is megállnak itt, így legalább visszafelé, a városközpontba nem kell már gyalogolnunk, ha nagyon elfáradtunk.
IMG_1123

Toscana Cestovanie Toscana Riviera