foto head festa casale.jpg

Augusztus hónap érdekessége – Ferragosto (Toszkánában)

Ferragosto – latin eredetű szó, leginkább augusztusi pihenésnek, pihenőidőnek fordítanám, hisz a kor tudatában furcsa lenne a vakáció, vagy szabadság kifejezéseket használni. Annak ellenére is, hogy ezekben az antik időkben is a munka végét jelentette, amikoris végetért az arató időszak, meg lehetett egy kicsit pihenni, és ünnepelni az éves termést. És egy olyan földművelő államban, mint Róma, bizony volt ok az ünneplésre, még az igavonó állatok is pihenőnapot kaptak, na meg virágkoszorút a nyakukba (de remélhetőleg valami ínyükre valót is). Nem csoda hát, ha egy ilyen népszerű ünnep (hatalmas lakomák, véget nem érő eszem-iszom, és sokszor orgia) hasonlóképpen végezte sok más pogány ünnepkörhöz: a keresztény egyház is kénytelen volt valamivel ugyan álcázni, de mégis magáévá tenni. Eltörlése bizony nem lett volna népszerű döntés….

Ferragosto-ban tehát az egyházi naptár Mária mennybemenetelét ünnepli, aki szent életével elnyerte ez isteni kegyet. Eredete miatt azonban laikus ember ugyanúgy magáénak érzi ezt az ünnepet, mint aki szentmisével kezdi a napot. A mai olaszok lelkivilágát valamicskét ismerve pedig azt mondanám, ma már mindegy is, csak ne kelljen dolgozni (nem győzök mentegetőzni: ezeket a poénokat remélem mindenki iróniának, és nem csípős megjegyzésnek veszi). Aki járt már Ferragosto idején Olaszországban (hisz itt természetesen az egész országról mesélek, nem csak Toszkánáról), az a saját szemével láthatta, mit is jelent ez az ünnepnap. Ráadásul egy olyan hónapban (augusztus), amely amúgy is teljes egészében az olaszok tradícionális nyaraló hónapja.

Ilyenkor megáll az élet. Jaj annak, akinek ilyenkor robban le az autója (mint idén az anyukámé), vagy ilyenkor fájdul meg a füle, vagy éppen ilyenkor felejt el valami nagyon fontosat a boltban megvenni. Jobb beletörődni: senki nem elérhető telefonon, senkit nem lehet otthon sem megtalálni. Ez az ünnepnap mindenkinek jár. A problémák pedig várhatnak (főleg, ha hosszú hétvégével van megspécizve, mint az idén…) Az ünneplés pedig sokféle, bár egy közös pont mindig van: a nagy evés-ivás. Ez megmaradt, még ha nem is orgiákkal szépítve… Első helyen említeném a tengerpartot – vagy tópartot, ha az közelebb van. Aki csak teheti, az vízközelben, kiváló halspecialitásokkal “ünnepel”, ehhez bizony már hosszú hetekkel, hónapokkal előre is képesek befoglalni egy-egy kedvenc étteremben. Mindenkinek ajánlom egy-egy ilyenbe belesni Ferragosto napján – szabad helyben ugyan senki ne reménykedjen, de igen jót lehet mulatni a hatalmas asztaltársaságokon, hiszen ilyenkor gyakran összeül az egész rokonság. Vannak éttermek, ahol csak 2-3 hosszú sorban van megterítve, mintha 3 kisebb esküvő lenne egyszerre, ide bizony más már nem fér be.

A HÍRES FRITTO MISTO

A HÍRES FRITTO MISTO

A vízpart tehát az első számú úticél, már csak azért is, mert mint említettem, ilyenkor rengeteg olasz a jól megérdemelt nyári szabadságát tölti, legtöbben a tengerparton. És aki nem is olyan szerencsés, hogy 3-4 hetet nyaralhatna, az is úgy időzít, hogy akár az első két hét végén, akár a második két hét elején, de a Ferragosto beleessen a vakációba. Az egészséges életmódra kényesebb “fajta” hagyományosan egy kis természeti túrával köti egybe a Ferragosto lakomáját, méghozzá pik-nik formájában. Ők azok, akiktől egy tűt nem lehet leejteni a megelőző napokban a bevásárlóközpontokban, (miközben megveszik a hozzávalókat), akik “összeverekednek” a parkolóhelyekért, és akik egymást túlkiabálva “kényeztetik” az amúgy csendes nyugalomhoz szokott természetet, és lakóit.

Ez utóbbi szokásnak azért van egy szervezettebb formája is leginkább a falusi környezetben. Ezek az ilyenkor egymás nyakába érő sagra-k, fiera-k, azaz falusi ünnepek, búcsúk, dínom-dánomok. Nincs is olyan falu itt az Etruszk Riviérán, amely meg ne találná a maga okát a faluünnep megrendezésére. És ezek az okok mindig borzasztó finomak. Idén Casale Marittimóban álltuk végig a sort, hogy a kiváló vaddisznópörköltből falatozzunk (cinghiale con olive). A baj csak az, hogy már én sem vagyok a régi, mert amúgy mindent érdemes lett volna kipróbálni: pappardelle al cinghiale, polenta (azaz puliszka) vaddisznóraguval, stb… Merthogy a casaleiek minden évben a vaddisznó ünnepét rendezik meg ilyenkor (Sagra del cinghiale). Aki tehát jövőre erre jár, feltétlenül ajánlom, térjen be a buliba, és még táncolhat is egyet késő éjjelig (ha nincs apró gyermeke, mint nekem). Végül pedig sok család egyszerűen jól bevásárol, és otthon, a kertben, vagy a vikendházban tölti a Ferragostot. Hatalmas lakomákat tudnak ilyenkor rendezni, egész generációk jönnek össze, hogy együtt vigadjanak. A menü elsősorban hal, de állhat húsfogásokból is, és persze a jó bor sem hiányozhat, grappa, limoncello, finom édességek, görögdinnye és fagylalt…. Nem viccelek: egész délután 4-ig, 5-ig alig lehet az utakon látni valakit (talán csak néhány kósza túristát), hisz a nagy lakomákat ki is kell pihenni (na meg azért most már itt is komolyabban veszik az ittas vezetést).